Kékeslila virágú lilaakác – Wisteria frutescens ‘Amethyst Falls’

1. Általános jellemzők

• Tudományos név: Wisteria frutescens ‘Amethyst Falls’
• Magyar név: kékeslila virágú lilaakác, amerikai lilaakác ‘Amethyst Falls’
• Növény típusa: lombhullató, fás szárú kúszónövény / kapaszkodó cserje
• Növekedési forma: erőteljesen növő, de a kínai és japán lilaakácoknál általában visszafogottabb, rendezettebb habitusú fajta; támasztékra futtatva kúszik, de metszéssel bokrosabb formában is tartható
• Átlagos méret:
  • Magasság: általában 3–5 m, kedvező körülmények között és erős támaszon ennél valamivel magasabbra is nőhet
  • Szélesség: kb. 2–4 m

2. Lombozat

• Levelek alakja: páratlanul szárnyalt összetett levelek, többnyire 9–15 tojásdad vagy elliptikus levélkével
• Levélkéi: közepes méretűek, egyenként kb. 3–7 cm hosszúak, ép szélűek, hegyesedő csúcsúak
• Textúra: friss állapotban enyhén fényes, sima felületű, közepesen vastag, bőrszerűen keményedő
• Tavaszi lombszín: kihajtáskor világoszöldtől középzöldig terjedő árnyalatú, friss és üde megjelenésű
• Nyári lombszín: sötétebb, telt zöld, egészséges körülmények között sűrű lombot fejleszt
• Őszi lombszín: sárgászöldtől aranysárgáig, időnként enyhén bronzos árnyalattal; lombhullató, tehát ősszel lehullik

3. Virágok

• Virágzat típusa: lecsüngő fürtös virágzat, botanikailag fürt vagy bogernyő jellegű, hosszú, elegáns virágfüzérekben nyílik
• Virág színe: kékeslila, liláskék, néha enyhén ibolyás tónusú; a fajta neve is az ametiszt árnyalatra utal
• Virág mérete: az egyes virágok kicsik, kb. 1,5–2,5 cm-esek; a virágzatok hossza általában 10–15 cm, jó körülmények között ennél hosszabb is lehet
• Virágzási időszak: késő tavasztól kora nyárig, jellemzően május–júniusban; kedvező időjárás esetén nyár folyamán ismételten, szórványosan is virágozhat
• Virágzás jellemzői: illatos, méh- és beporzóbarát növény, a virágok nektárban gazdagok

4. Termések

• Termés típusa: hüvelytermés
• Termés színe: éréskor zöldből barnás, majd sötétbarna árnyalatúvá válik
• Termés mérete: kb. 5–10 cm hosszú, megnyúlt, lapított hüvely
• Érési folyamat: a virágzás után fejlődik, nyár végére vagy őszre érik be; a hüvelyek gyakran a növényen maradnak egy ideig, majd felnyílva magokat szórnak
• Ökológiai jelentőség: a termések elsősorban nem díszítő értékűek, de a magok és a növény szerkezete bizonyos madarak számára érdekes lehet; ugyanakkor a lilaakác termése és magja ember és háziállat számára mérgező lehet, ezért fogyasztásra nem alkalmas

5. Gondozás és metszés

• Fényigény: teljes napot kedvel; a bőséges virágzáshoz legalább napi 6–8 óra közvetlen napsütés ajánlott. Félárnyékban is megél, de virágzása gyengébb lehet.
• Talajigény:
  • pH: enyhén savanyútól semlegesig, kb. pH 6,0–7,0 az ideális
  • Vízáteresztés: jó vízelvezetésű talajt igényel; a pangó vizet rosszul tűri
  • Tápanyagigény: közepes; túlzott nitrogénellátás esetén a lomb fejlődése erősödhet a virágzás rovására
• Öntözési igény:
  • Frissen ültetve rendszeres, mély öntözést igényel az első 1–2 évben
  • Beállt növényként mérsékelten szárazságtűrő, de hosszan tartó aszály idején öntözés javasolt
  • Általánosságban hetente egyszeri mély öntözés elegendő lehet száraz időszakban, de a talaj és az időjárás függvényében módosítandó
• Metszés:
  • Ajánlott időpont: évente kétszer is metszhető: nyár közepén a virágzás után, illetve tél végén vagy kora tavasszal a rügyfakadás előtt
  • Célja: alakítás, a túlzott terjedés kordában tartása, a virágzás serkentése, valamint az elöregedett vagy gyenge hajtások eltávolítása
  • Gyakorlati megjegyzés: a virágzást leginkább a virágzás utáni visszavágás és a téli alakító metszés segíti; a túl erős visszametszés csökkentheti az adott évi virágmennyiséget

Összefoglaló kertészeti megjegyzések

Az Wisteria frutescens ‘Amethyst Falls’ a lilaakácok között viszonylag kezelhetőbb növekedésű, ezért kisebb kertekbe és pergolákra is jól alkalmazható.
Legnagyobb díszértékét a kékeslila, illatos, lecsüngő virágfürtjei adják. A sikeres nevelés kulcsa a sok napfény, a jó vízelvezetésű talaj, a mérsékelt öntözés és a rendszeres metszés.

• Legjobb ültetési idő: kora tavasz vagy ősz. Konténeres növény esetén a teljes vegetációs időszakban ültethető, de a szélsőséges hőség és fagyos időszak kerülendő.
• Ültetési hely kiválasztása:
  • Fényviszony: napos, meleg fekvés az ideális; a virágzás és a hajtásérés szempontjából ez a legkedvezőbb
  • Talajviszonyok: jó vízelvezetésű, középkötött vagy laza szerkezetű talaj; a túl kötött, vizenyős talaj nem megfelelő
  • Támaszték: mivel kúszónövény, erős pergolát, lugast, kerítést vagy falra rögzített támrendszert igényel
• Ültetési távolság: ha több növényt ültetünk, legalább 2,5–4 m távolságot érdemes hagyni közöttük, hogy legyen helyük a fejlődésre és a szellős lombkorona kialakulására
• Ültetési mélység: a gyökérlabdát olyan mélyre kell ültetni, hogy a felszíne a környező talajszinttel egy vonalban legyen, vagy legfeljebb 2–3 cm-rel mélyebben; a túl mély ültetés kerülendő
• Első gondozási lépések:
  • Ültetés után alapos beöntözés szükséges
  • Az első évben rendszeres öntözés javasolt, különösen száraz időben
  • Enyhe, kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás tavasszal adható, de túltrágyázni nem szabad
  • Az első időszakban a hajtásokat érdemes a támasztékhoz vezetni és rögzíteni
• Mulcsozás szerepe:
  • Érdemes-e használni: igen, különösen a fiatal növényeknél
  • Ajánlott mulcs: szerves mulcs, például fakéreg, aprított kéreg, komposztált lomb vagy faapríték
  • Vastagság: kb. 5–8 cm rétegben
  • Fontos: a mulcs ne érjen közvetlenül a szárhoz; a törzs körül néhány centiméteres szabad sáv maradjon a rothadás és a kártevők elkerülése érdekében