Varjúháj

Sedum selskianum var. 'Ellacombianum' Készleten

Varjúháj

Sedum selskianum var. 'Ellacombianum' Készleten

Ez a sziklakerti évelő alacsony, párnás növekedésű növény, amely sűrű, dekoratív lombjával egész szezonban mutatós. Nyáron apró, csillag alakú virágaival díszít, ráadásul igénytelen és könnyen gondozható, ezért napos kertekbe és kőedényekbe is kiváló választás.

Az árak csak bejelentkezés után láthatók

Jelentkezz be viszonteladói fiókoddal az árak megtekintéséhez és a rendeléshez.

Bejelentkezés
Általános jellemzők

Sedum selskianum var. ‘Ellacombianum’ – részletes növényleírás

1. Általános jellemzők

  • Tudományos név: Sedum selskianum var. ‘Ellacombianum’
  • Magyar név: varjúháj (fajta), gyakran egyszerűen Ellacombianum varjúháj néven említik
  • Növény típusa: évelő, pozsgás talajtakaró növény
  • Növekedési forma: alacsony, terjedő habitusú, párnaszerű vagy szőnyegszerűen terjeszkedő növény
  • Átlagos magasság: kb. 10–20 cm virágzáskor, lombbal gyakran 5–15 cm
  • Átlagos szélesség: kb. 30–60 cm, kedvező körülmények között ennél szélesebbre is terjedhet

2. Lombozat

  • Levelek alakja: apró, húsos, többnyire hengeres vagy enyhén lapított, rövid, sűrűn álló levelek
  • Levélméret: általában 1–2,5 cm hosszú, néhány milliméter vastag
  • Textúra: sima, viaszos-fényes, pozsgás jellegű, vízraktározó szövetekkel
  • Szín tavasz: friss zöldtől kékeszöldig terjedő árnyalat, a hajtáscsúcsok gyakran világosabbak
  • Szín nyár: élénk zöld vagy kékeszöld, erős napsütésben kissé szürkészöld, esetenként enyhén vöröses szegéllyel
  • Szín ősz: hűvösebb időben a lomb gyakran bronzos, vöröses vagy lilás tónusokat vehet fel, különösen napos helyen

3. Virágok

  • Virágzó növény: igen
  • Virágzat típusa: laza bogernyő vagy ernyőszerű, csúcsálló virágzat
  • Virágok színe: sárga, gyakran élénk aranysárga
  • Virágok mérete: egyes virágok kicsik, kb. 0,8–1,2 cm átmérőjűek
  • Virágzási időszak: általában késő tavasztól nyár közepéig, jellemzően május–július között
  • Megjegyzés: a virágok nektárban gazdagok, ezért méheket és más beporzó rovarokat vonzanak

4. Termések

  • Termés típusa: több tüszőtermésből álló, apró toktermés jellegű terméscsoport a varjúhájakra jellemzően
  • Szín: éréskor zöldből barnás, majd szalmaszínű vagy világosbarna
  • Méret: nagyon apró, néhány milliméteres
  • Érési folyamat: a virágzás után a termések fokozatosan száradnak, majd felnyílnak, és az apró magok kiszóródnak
  • Állatvilágra gyakorolt hatás: a termések általában nem különösebben vonzzák a madarakat; inkább a beporzó rovarok számára fontos a növény virágzása

5. Gondozás és metszés

  • Fényigény: teljes napot kedvel, de világos félárnyékban is megél. A legszebb, tömött növekedést és legjobb virágzást napos helyen adja.
  • Talajigény:
    • pH: semleges vagy enyhén lúgos talaj az ideális, de a jó vízelvezetés fontosabb, mint a pontos pH
    • Vízelvezetés: kiváló vízáteresztő képességű, laza, kavicsos vagy homokos talaj szükséges
    • Tápanyagigény: alacsony; a túl tápdús talaj laza, megnyúlt növekedést okozhat
  • Öntözési igény:
    • beültetés után rendszeres, de mérsékelt öntözést igényel az eredésig
    • később szárazságtűrő, csak tartós aszály idején vagy nagyon laza, gyorsan kiszáradó talajban szükséges öntözni
    • a túlöntözést kerülni kell, mert gyökérrothadást okozhat
  • Metszés:
    • Ajánlott időpont: kora tavasszal vagy a virágzás után
    • Célja: az elszáradt hajtások eltávolítása, a tömöttebb forma fenntartása, valamint az esetleges felkopaszodás megelőzése
    • Virágzás serkentése: a rendszeres, enyhe visszavágás és az elnyílt virágzatok eltávolítása segíthet a rendezett megjelenés fenntartásában

Rövid kertészeti összefoglaló

A Sedum selskianum var. ‘Ellacombianum’ egy alacsony termetű, napkedvelő, szárazságtűrő pozsgás évelő, amely kiváló talajtakaró és sziklakerti növény. Legszebben jó vízelvezetésű, szegényebb talajban fejlődik, és minimális gondozással is dekoratív marad. Sárga virágai a beporzó rovarokat vonzzák, lombja pedig az év során enyhén színt váltva különleges díszértéket ad.

Ültetési segédlet
  • Legjobb ültetési idő: tavasz, amikor a talaj már felmelegedett; enyhébb éghajlaton kora ősz is megfelelő lehet
  • Ültetési hely kiválasztása:
    • Fény: napos hely az ideális; félárnyékban is tartható, de kevesebb virágot hozhat
    • Talaj: jó vízelvezetésű, laza szerkezetű, közepesen szegény vagy mérsékelten tápanyagos talaj
    • Kerülendő: pangó vizes, kötött agyagtalaj, mélyárnyék
  • Ültetési távolság: kb. 20–30 cm egymástól, ha gyors talajtakaró hatást szeretnénk; nagyobb foltok kialakításához 30–40 cm is lehet
  • Ültetési mélység: a gyökérlabda felső része a talajszinttel egy vonalba kerüljön; ne ültessük túl mélyre, mert a pozsgás szárak könnyen rothadhatnak
  • Első gondozási lépések:
    • az ültetés után alapos beöntözés szükséges
    • az első 2–4 hétben a talaj enyhén nyirkos legyen, de ne vizes
    • tápanyag-utánpótlásból általában kevés is elegendő; ha szükséges, tavasszal kis adagú, lassú lebomlású, alacsony nitrogéntartalmú műtrágya használható
  • Mulcsozás szerepe:
    • igen, de csak vékony rétegben és megfelelő anyaggal
    • Ajánlott mulcs: apró kavics, zúzott kő, durva homok vagy nagyon vékony szerves mulcsréteg
    • Vastagság: kb. 2–4 cm
    • Miért hasznos: segít a gyomok visszaszorításában, mérsékli a talaj túlzott kiszáradását, és javítja a növény körüli mikroklímát
    • Fontos: a szárak tövét ne takarja vastagon, mert a túl nedves, levegőtlen környezet rothadást okozhat
Nagyobb mennyiséget szeretnél?
Egyedi igényeid vannak? Nem találod amit keresel? Nagyobb mennyiséget szeretnél? Kattints a KAPCSOLAT menüre és írj nekünk!