Körte
Fontos megjegyzés: A termékfotók illusztrációk. Az élő növények megjelenése – például: méret, szín, virágzás, ágazatosság – természetes módon eltérhet a képeken látottaktól.
Körte
Közepes növekedésű gyümölcsfa, amely tavasszal látványos virágpompával díszít, nyáron pedig zamatos, pirosas héjú termést hoz. Könnyen nevelhető, napos helyen bőtermő, így kertbe ültetve egyszerre szép és hasznos választás.
Az árak csak bejelentkezés után láthatók
Jelentkezz be viszonteladói fiókoddal az árak megtekintéséhez és a rendeléshez.
BejelentkezésÁltalános jellemzők
Körte – Pyrus communis ‘Piros Clapp’
1. Általános jellemzők
- Tudományos név: Pyrus communis ‘Piros Clapp’
- Magyar név: Körte, pontosabban a ‘Piros Clapp’ körtefajta
- Növény típusa: Lombhullató gyümölcsfa
- Növekedési forma: Középerős növekedésű, kezdetben inkább felfelé törő, később szélesedő, koronát nevelő fa
- Átlagos magasság: 3–5 m házikerti körülmények között, erősebb alanyon ennél magasabbra is nőhet
- Átlagos szélesség: 2,5–4 m, a korona alakjától és a metszéstől függően
2. Lombozat
- Levélalak: Tojásdad vagy elliptikus, enyhén hegyes csúccsal
- Levélméret: Általában 4–10 cm hosszú, 2,5–6 cm széles
- Textúra: A levelek felszíne sima, fényes, bőrszerűen kemény; fonákjuk világosabb, finoman erezett
- Tavaszi szín: Friss fakadáskor világoszöld, enyhén bronzos árnyalattal is megjelenhet
- Nyári szín: Közép- vagy sötétzöld, egészséges állapotban fényes
- Őszi szín: Sárgás, aranysárga, esetenként narancsos árnyalatú, majd lombhullás következik
3. Virágok
- Virágzat típusa: Bogernyő, rövid hajtásokon csoportosan fejlődő virágok
- Virág színe: Fehér, gyakran enyhén rózsaszínes bimbóállapotból nyílik
- Virág mérete: Egy-egy virág kb. 2,5–4 cm átmérőjű
- Virágzási időszak: Tavasszal, általában áprilisban, időjárástól és termőhelytől függően március vége–április közepe között
- Megjegyzés: A körtefajták többsége, így a ‘Piros Clapp’ is, jobb terméskötést ad megfelelő porzófajtával a közelben.
4. Termések
- Termés színe: Érés előtt zöldes, majd sárgászöld alapszínű, napos oldalon jellegzetes piros fedőszínnel vagy pirosas mosottsággal
- Termés mérete: Közepes vagy nagy méretű, általában 150–250 g, jó körülmények között ennél nagyobb is lehet
- Termés alakja: Klasszikus körte alakú, enyhén nyakalt, szabályos vagy kissé aszimmetrikus
- Érési folyamat: A termés nyár végén érik, szedéskor még kissé keményebb lehet, utóérleléssel fogyasztási érettséget ér el
- Érés ideje: Általában augusztus vége–szeptember eleje
- Állatvilág vonzása: A beérett, édes termések vonzhatják a madarakat, darazsakat és más gyümölcsevő élőlényeket; a lehullott gyümölcs különösen csalogató lehet
5. Gondozás és metszés
- Fényigény: Teljes napfényben fejlődik a legjobban; legalább napi 6–8 óra közvetlen napfényt igényel. Félárnyékban is megél, de a termés minősége és mennyisége romolhat.
- Talajigény:
- pH: Enyhén savanyútól semlegesig, kb. 6,0–7,0 közötti talaj az ideális
- Vízáteresztés: Jó vízelvezetésű talajt igényel; a pangó vizet rosszul tűri
- Tápanyagigény: Közepes–magas tápanyagigényű, különösen a termőre fordulás és a gyümölcsképzés időszakában
- Öntözési igény:
- Frissen ültetve rendszeres, mély öntözést igényel, különösen az első 1–2 évben
- Száraz időszakban heti 1–2 alkalommal alapos öntözés javasolt, a talaj és az időjárás függvényében
- Jól begyökeresedve mérsékelten szárazságtűrő, de a termés minősége érdekében tartós aszályban öntözni kell
- Metszés:
- Ajánlott időpont: Késő tél–kora tavasz, rügyfakadás előtt; nyáron szükség esetén zöldmetszés is végezhető
- Célja: Koronaalakítás, a fényviszonyok javítása, a termőrészek megújítása, a beteg vagy kereszteződő ágak eltávolítása
- Megjegyzés: A rendszeres metszés segíti a kiegyensúlyozott terméshozamot és csökkenti a túlzott sűrűsödést, ami a betegségek kockázatát is mérsékli
Rövid kertészeti összefoglaló
A Pyrus communis ‘Piros Clapp’ egy dekoratív és termőképes, lombhullató körtefa, amely napos, jó vízelvezetésű helyen fejlődik a legszebben. Tavasszal fehér virágokkal díszít, nyár végén pedig közepes vagy nagy méretű, pirosasan színeződő terméseket hoz. Megfelelő metszéssel, rendszeres öntözéssel és mulcsozással házikertben is jól nevelhető, és jó minőségű gyümölcsöt ad.
Ültetési segédlet
- Legjobb ültetési idő: Ősszel a lombhullás után, de a fagyok beállta előtt; alternatívaként kora tavasszal, rügyfakadás előtt is ültethető
- Ültetési hely kiválasztása:
- Fényviszony: Napos, meleg, szélvédett hely az ideális
- Talaj: Mélyrétegű, jó vízáteresztő, középkötött talaj előnyös; a túl kötött, vizenyős vagy erősen meszes talaj kerülendő
- Ültetési távolság: Házikertben általában 3–4 m tőtávolság ajánlott, erősebb növekedésű alanyon vagy nagyobb koronanevelésnél 4–5 m is indokolt lehet
- Ültetési mélység: A gyökérlabdát úgy kell elhelyezni, hogy az oltási hely a talajszint fölött maradjon; a gyökérnyak ne kerüljön mélyre. Konténeres vagy földlabdás növénynél a gyökérlabda teteje nagyjából a környező talajszinttel egy vonalban legyen.
- Első gondozási lépések:
- Ültetés után alapos beöntözés szükséges
- Az első vegetációs időszakban a talajt egyenletesen nyirkosan kell tartani, de a túlöntözést kerülni kell
- Friss ültetéskor mérsékelt, kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás javasolt, de a túlzott nitrogéntrágyázás kerülendő, mert gyenge, vízhajtásos növekedést okozhat
- Az első évben a gyommentes környezet és a törzs védelme különösen fontos
- Mulcsozás szerepe:
- Érdemes-e használni: Igen, kifejezetten ajánlott
- Ajánlott mulcs: Szerves mulcs, például fakéreg, aprított kéreg, komposztált faapríték vagy szalma
- Vastagság: Kb. 5–8 cm vastagon
- Fontos: A mulcs ne érjen közvetlenül a törzshöz; a törzs körül néhány centiméteres szabad gyűrű maradjon a rothadás és kártevők elkerülése érdekében
- Előnyök: Segít a talajnedvesség megőrzésében, mérsékli a gyomosodást, javítja a talajéletet és a hőingadozásokat is csökkenti




