Korai juhar
Korai juhar
Ez a díszfa különleges, sötétbordó lombjával egész szezonban elegáns, látványos színfoltot ad a kertnek. Erőteljes növekedésű, jól tűri a városi környezetet, és impozáns megjelenésével önállóan is kiemelkedő dísze lehet a kertnek.
Az árak csak bejelentkezés után láthatók
Jelentkezz be viszonteladói fiókoddal az árak megtekintéséhez és a rendeléshez.
BejelentkezésÁltalános jellemzők
ACER PLATANOIDES ‘ATROPURPUREUM’ – részletes növényleírás
1. Általános jellemzők
- Tudományos név: Acer platanoides ‘Atropurpureum’
- Magyar név: vöröslevelű korai juhar, vöröslevelű norvég juhar
- Növény típusa: lombhullató díszfa
- Növekedési forma: középerős vagy erős növekedésű, kezdetben szabályos, később széles, kerekded vagy ovális koronát nevelő fa
- Átlagos méret:
- Magasság: általában 10–15 m, kedvező körülmények között akár 18–20 m is lehet
- Szélesség: 6–10 m, idősebb korban ennél szélesebb koronát is fejleszthet
Az ‘Atropurpureum’ fajta az Acer platanoides egyik legnépszerűbb vörös lombú változata. Díszértékét elsősorban a sötét bíborvörös levelei adják, amelyek a szezon során változó intenzitással, de jellemzően végig dekoratívak maradnak.
2. Lombozat
- Levélalak: tenyeresen karéjos, a juharokra jellemzően 5 karéjú, hegyes csúcsú levelek
- Levélméret: többnyire 10–18 cm széles, hosszú levélnyélen ül
- Textúra: közepesen vastag, sima felületű, enyhén fényes, a fonákon világosabb
- Tavaszi szín: kihajtáskor mély vöröses-bíbor, gyakran élénkebb, friss vörös tónusú
- Nyári szín: a lomb sötét bordó, bíborbarna vagy vöröses-lila árnyalatú; erős napsütésben a szín mélyülhet, árnyékban zöldesebb lehet
- Őszi szín: sárgás-narancsos, vöröses vagy barnás árnyalatokba fordulhat, de a színintenzitás az időjárástól és a termőhelytől függ
A fajta lombszíne a teljes napfényben a legintenzívebb. Félárnyékban a levelek gyakran kevésbé sötétek, és a vörös szín részben elveszhet.
3. Virágok
- Virágzó növény: igen
- Virágzat típusa: bogernyőben vagy ernyőszerű fürtökben nyíló apró virágok
- Virágok színe: sárgászöld, a vöröses lomb miatt kevésbé feltűnő
- Virágok mérete: kicsik, egyes virágok néhány milliméteresek
- Virágzási időszak: kora tavasszal, általában áprilisban, a lombfakadás környékén vagy azzal egy időben
A virágok díszítőértéke mérsékelt, mivel a lomb színe sokkal hangsúlyosabb. A korai juhar virágai azonban fontos nektár- és pollenforrást jelenthetnek a beporzó rovarok számára.
4. Termések
- Terméstípus: ikerlependék, a juharokra jellemző szárnyas termés
- Szín: kezdetben zöldes, éréskor barnás, szalmaszínű vagy világosbarna
- Méret: a két szárny együtt általában 3–5 cm hosszú
- Érési folyamat: nyár elejétől nyár végéig fejlődik, majd őszre beérik és a fán vagy lehullva terjed
- Ökológiai szerep: a termések nem különösebben vonzzák a madarakat, de a magok egyes kisemlősök és madarak számára táplálékul szolgálhatnak; a szárnyas termések a széllel terjednek
A termések tömegesen is megjelenhetnek, és kedvező körülmények között a növény magról is szaporodhat. Kertekben ez időnként gyomosodási problémát okozhat.
5. Gondozás és metszés
- Fényigény: teljes napfényben fejlődik a legszebben, de félárnyékot is elvisel
- Talajigény:
- pH: enyhén savanyú, semleges vagy enyhén lúgos talaj (kb. pH 6,0–7,5)
- Vízgazdálkodás: jó vízelvezetésű, középkötött, humuszban gazdag talaj az ideális
- Tápanyagigény: közepes; a túlzott nitrogénellátás a lombszínt ronthatja és a hajtásnövekedést túlzottan serkentheti
- Öntözési igény:
- Frissen ültetve rendszeres, mély öntözést igényel az első 1–2 évben
- Beállt állapotban közepes vízigényű, de tartós szárazság idején öntözni kell
- Szárazságtűrése közepes; a hosszan tartó aszály a lomb perzselődését és a szín fakulását okozhatja
- Metszés:
- Ajánlott időpont: késő ősszel vagy télen, lombhullás után, fagymentes időben; kisebb korrekciók nyár végén is végezhetők
- Célja: alakítás, koronaegészség fenntartása, száraz vagy sérült ágak eltávolítása
- Megjegyzés: erős visszavágást nem igényel; a juharok erős nedvkeringése miatt a késő téli-tavaszi metszés erős „vérzést” okozhat
Összefoglalás
Az Acer platanoides ‘Atropurpureum’ egy látványos, vörös lombú díszfa, amely napos fekvésben és jó vízellátású, tápanyagdús, de nem túl nedves talajban fejlődik a legszebben. Közepes vízigényű, fiatal korban rendszeres gondozást igényel, később viszonylag jól alkalmazkodik. Díszértékét elsősorban a sötét bíbor lomb adja, amely tavasszal és nyáron a legintenzívebb, ősszel pedig sárgás-vöröses árnyalatokra vált.
Ültetési segédlet
- Legjobb ültetési idő: ősz vagy kora tavasz. Konténeres növény esetén a fagymentes időszakban szinte egész szezonban ültethető, de a tavaszi és őszi ültetés a legbiztonságosabb.
- Ültetési hely kiválasztása:
- Fény: napos hely az ideális a legszebb lombszín érdekében; félárnyékban is megél, de a vörös szín halványulhat
- Talaj: mélyrétegű, jó vízelvezetésű, közepesen tápanyagdús talaj
- Kerülendő: tartósan vízállásos, tömörödött, szélsőségesen száraz vagy erősen meszes, rossz szerkezetű talaj
- Ültetési távolság:
- Magányos díszfaként ültetve legalább 5–8 m távolságot érdemes hagyni más fáktól, épületektől és közművektől
- Sorba vagy csoportba ültetve a koronaszélesség miatt általában 6–8 m tőtávolság ajánlott
- Ültetési mélység: a gyökérlabdát úgy kell elhelyezni, hogy a gyökérnyak a talajszinttel egy vonalban legyen; ne kerüljön mélyebbre, mint a konténerben vagy földlabdában volt
- Első gondozási lépések:
- Ültetés után alapos beöntözés szükséges, hogy a talaj a gyökerek körül jól ülepedjen
- Az első 1–2 évben rendszeres, mély öntözés javasolt, különösen száraz, meleg időben
- Az első évben csak mérsékelt tápanyag-utánpótlás szükséges; túlzott trágyázás kerülendő
- Ha szükséges, tavasszal komposzt vagy lassú lebomlású, kiegyensúlyozott műtrágya adható kis mennyiségben
- Mulcsozás szerepe:
- Ajánlott-e: igen, különösen fiatal fák esetében
- Mulcs típusa: kéregmulcs, aprított faanyag, komposztált szerves mulcs
- Vastagság: kb. 5–8 cm rétegben
- Előnyök: segít a talajnedvesség megőrzésében, mérsékli a gyomosodást, javítja a talajéletet és védi a gyökérzónát a hőingadozástól
- Fontos: a mulcs ne érjen közvetlenül a törzshöz; a törzs körül néhány centiméteres szabad gyűrű maradjon
