Kőris – Fraxinus excelsior ‘Jaspidea’

1. Általános jellemzők

• Tudományos név: Fraxinus excelsior ‘Jaspidea’
• Magyar név: kőris, sárgalevelű közönséges kőris
• Növény típusa: lombhullató díszfa
• Növekedési forma: középerős vagy erőteljes növekedésű, fiatal korban inkább szabályos, később széles koronát nevelő fa; a ‘Jaspidea’ fajta legfőbb díszértéke a sárgás lombszín
• Átlagos méret: általában 10–15 m magasra nő, kedvező körülmények között ennél magasabb is lehet; koronaszélessége többnyire 6–10 m

2. Lombozat

• Levélalak: páratlanul szárnyalt összetett levelek, 7–13 levélkével
• Levélkék mérete: a levélkék többnyire 5–12 cm hosszúak, lándzsásak vagy tojásdad-lándzsásak, finoman fűrészes szélűek
• Textúra: közepesen vastag, sima felületű, enyhén fényes; a fiatal levelek puhább tapintásúak
• Tavaszi lombszín: a kihajtó levelek sárgászöldek, a ‘Jaspidea’ fajtánál a sárga szín erősebben érvényesül, különösen a friss hajtásokon
• Nyári lombszín: napos helyen élénk sárgászöldtől aranysárgáig terjedhet; félárnyékban inkább világoszöldes-sárgás árnyalatú, a színintenzitás csökkenhet
• Őszi lombszín: sárgára vagy sárgásbarnára színeződik, majd lombhullás következik
• Megjegyzés: a sárga lombszín napfényben a legszebb; árnyékban a fajta díszértéke gyengülhet

3. Virágok

• Virágzó növény: igen, de a díszértéke elsősorban a lombszínben rejlik, nem a virágokban
• Virágzat típusa: rövid, tömött bugák vagy fürtszerű virágzatok
• Virágok színe: többnyire sötétbíbor, lilás vagy barnás árnyalatú; a virágok nem feltűnőek
• Virágok mérete: aprók, néhány milliméteresek
• Virágzási időszak: kora tavasszal, általában március–áprilisban, a lombfakadás előtt vagy azzal egy időben

4. Termések

• Terméstípus: szárnyas lependéktermés (samara)
• Szín: kezdetben zöldes, éréskor barnás vagy világosbarna
• Méret: általában 2,5–5 cm hosszú, keskeny, lapos, egyoldalúan szárnyas termés
• Érési folyamat: nyár végére vagy őszre érnek be; a termések gyakran a fán maradnak egy ideig, majd széllel terjednek
• Állatvilágra gyakorolt hatás: a termések nem különösebben vonzzák a madarakat táplálékként, viszont a magok terjedésében a szél a fő szereplő; a fa koronája és ágrendszere madarak számára fészkelő- és pihenőhely lehet

5. Gondozás és metszés

• Fényigény: teljes napfényen fejlődik a legszebben; félárnyékot is elvisel, de a sárga lombszín kevésbé lesz intenzív
• Talajigény:
  • jó vízáteresztő, mélyrétegű talajt kedvel
  • közepesen tápanyagdús vagy tápanyagban gazdag talaj az ideális
  • pH-tűrése széles, de a semlegeshez közeli vagy enyhén meszes talajokat jól viseli
  • a tartósan pangó vizes, levegőtlen talajokat nem kedveli
• Öntözési igény:
  • telepítés után rendszeres öntözést igényel, különösen az első 1–2 évben
  • később mérsékelten szárazságtűrő, de hosszan tartó aszály idején meghálálja az öntözést
  • fiatal korban heti 1–2 alapos öntözés javasolt csapadékhiány esetén
• Metszés:
  • Ajánlott időpont: késő tél vagy kora tavasz, a nedvkeringés erős megindulása előtt; kisebb korrekciós metszés nyáron is végezhető
  • Célja: koronaalakítás, száraz vagy sérült ágak eltávolítása, a kívánt forma fenntartása
  • Megjegyzés: erős visszavágást nem igényel; a természetes koronaarányok megőrzése előnyös

Összefoglaló kertészeti megjegyzés

A Fraxinus excelsior ‘Jaspidea’ egy látványos, sárgalevelű díszfa, amely elsősorban napos fekvésben mutatja meg legszebb lombszínét. Nagyobb kertekbe, parkokba és fasorokba alkalmas, ahol elegendő hely áll rendelkezésre a koronájának kifejlődéséhez. A sikeres nevelés kulcsa a jó vízelvezetésű talaj, a fiatal korban biztosított rendszeres öntözés és a mértéktartó metszés.

• Legjobb ültetési idő: ősz vagy kora tavasz; konténeres növény esetén a fagymentes időszakban szinte bármikor ültethető, de a tavaszi és őszi ültetés a legbiztonságosabb
• Ültetési hely kiválasztása:
  • napos, világos hely az ideális a legszebb lombszín eléréséhez
  • félárnyékban is megél, de a díszítőérték csökkenhet
  • mélyrétegű, jó vízelvezetésű, közepesen nedves talaj szükséges
  • kerülendő a tartósan vízállásos vagy nagyon tömör talaj
• Ültetési távolság: egyedként ültetve legalább 6–8 m távolság ajánlott más fáktól, épületektől és nagyobb cserjéktől; fasorban vagy csoportban a koronaméretet figyelembe véve hasonló távolság javasolt
• Ültetési mélység: a gyökérlabdát olyan mélyre kell ültetni, hogy a gyökérnyak a környező talajszinttel egy vonalban legyen; ne kerüljön mélyebbre, mint a faiskolai nevelés során volt
• Első gondozási lépések:
  • ültetés után bőséges beöntözés szükséges
  • az első vegetációs időszakban rendszeres, mélyre ható öntözés javasolt, különösen száraz időben
  • az első évben mérsékelt tápanyag-utánpótlás elegendő; túlzott nitrogéntrágyázás kerülendő, mert gyenge, túlzottan puha hajtásnövekedést okozhat
• Mulcsozás szerepe:
  • igen, erősen ajánlott
  • anyag: kéregmulcs, aprított faanyag, lombkomposzt vagy szerves mulcs
  • vastagság: kb. 5–8 cm
  • a mulcs segít a talajnedvesség megőrzésében, mérsékli a gyomosodást és javítja a talajéletet
  • fontos, hogy a mulcs ne érjen közvetlenül a törzshöz; a törzs körül néhány centiméteres szabad gyűrű maradjon