Mogyoró (Corylus maxima ‘Purpurea’)

1. Általános jellemzők

• Tudományos név: Corylus maxima ‘Purpurea’
• Magyar név: bíborlevelű törökmogyoró, bíbor mogyoró
• Növény típusa: lombhullató, többtörzsű cserje vagy kisebb fa
• Növekedési forma: laza, szélesen bokros, idősebb korban terebélyesedő, gyakran több szárból álló habitusú
• Átlagos méret:
  • Magasság: általában 3–5 m, kedvező körülmények között akár 6 m is lehet
  • Szélesség: 3–4,5 m, idővel ennél szélesebbre is terjedhet

2. Lombozat

• Levélalak: kerekdedtől tojásdadig terjedő, enyhén szív alakú vagy széles ovális levelek, csúcsuk hegyes, szélük kettősen fűrészes
• Levélméret: többnyire 8–15 cm hosszú, 6–12 cm széles
• Textúra: közepesen vastag, kissé érdes tapintású, fiatalon enyhén szőrözött lehet
• Szín az év során:
  • Tavasz: a friss hajtások és levelek mély bordó, vöröseslila árnyalatúak
  • Nyár: a lomb színe sötét bíbor, vörösbarna vagy lilásbarna; erős napsütésben a szín intenzívebb, árnyékban zöldesebb tónus is megjelenhet
  • Ősz: a levelek bronzos, barnásvörös, vöröseslila árnyalatokra váltanak, majd lehullanak

3. Virágok

• Virágzó növény: igen
• Virágzat típusa: egylaki növény, a hímvirágok barkákban, a nővirágok apró, rejtett rügyekből nyílnak
• Hímvirágok:
  • Szín: sárgásbarna, sárgászöld
  • Méret: a barkák 4–8 cm hosszúak, feltűnően csüngők
• Nővirágok:
  • Szín: apró, vöröses, bíboros bibeszálak láthatók
  • Méret: nagyon kicsik, kevéssé feltűnők
• Virágzási időszak: tél vége – kora tavasz, általában február–március
• Megjegyzés: a virágok díszítőértéke visszafogott, a növény fő díszértékét a bíbor lomb adja

4. Termések

• Termés típusa: mogyorótermés, kemény héjú, ehető mag
• Szín: éréskor zöld burkolólevelek között fejlődik, a termés maga világosbarna, a héj éretten barnás
• Méret: a mogyorók általában 1,5–2,5 cm átmérőjűek
• Érés folyamata:
  • nyár folyamán fejlődik
  • késő nyárra vagy kora őszre érik
  • az érés során a kupacs/burok szétválik vagy meglazul, a termés könnyebben kinyerhető
• Ökológiai jelentőség: a termések vonzzák a mókusokat, madarakat és más apró állatokat; emberi fogyasztásra is alkalmasak
• Megjegyzés: a terméshozam általában jobb, ha több, egymást beporzó mogyoróféle is van a közelben

5. Gondozás és metszés

• Fényigény: teljes nap vagy félárnyék; a legszebb lombszínt napos helyen adja
• Talajigény:
  • pH: enyhén savanyútól semlegesig, kb. 6,0–7,5 között ideális
  • Vízáteresztés: jó vízelvezetésű talaj szükséges; a pangó vizet rosszul tűri
  • Tápanyagigény: közepes; humuszos, középkötött, tápanyagban gazdag talajban fejlődik a legszebben
• Öntözési igény:
  • frissen ültetve rendszeres öntözést igényel az első 1–2 évben
  • később mérsékelten szárazságtűrő, de hosszan tartó aszály idején meghálálja az öntözést
  • különösen a nyári hőségben és termésképzés idején fontos a vízellátás
• Metszés:
  • Ajánlott időpont: késő tél vagy kora tavasz, a nyugalmi időszak végén, még a rügyfakadás előtt
  • Célja: alakítás, a túl sűrű hajtások ritkítása, az elöregedett vagy sérült ágak eltávolítása
  • Megjegyzés: erős visszavágás helyett inkább fokozatos ritkító metszés javasolt, hogy a természetes bokorforma megmaradjon

Rövid kertészeti összefoglaló

A Corylus maxima ‘Purpurea’ egy dekoratív, bíbor lombú, lombhullató cserje vagy kisebb fa, amely elsősorban díszítő lombszíne miatt értékes. Napos helyen fejlődik a legszebben, jó vízelvezetésű, humuszos talajban. Virágai kora tavasszal jelennek meg, termése ehető és a vadon élő állatok számára is vonzó. Rendszeres, de nem túlzott öntözéssel, valamint időszakos ritkító metszéssel hosszú távon is szép, egészséges növény nevelhető belőle.

• Legjobb ültetési idő: ősz vagy kora tavasz; konténeres növény esetén a fagymentes időszakban szinte egész évben ültethető, de az őszi ültetés előnyös a gyökeresedés szempontjából
• Ültetési hely kiválasztása:
  • napos helyen fejlődik a legszebben, de félárnyékot is elvisel
  • szélvédett, jó vízelvezetésű, mélyrétegű talaj ajánlott
  • kerülendő a tartósan vizes, tömörödött vagy nagyon száraz, sekély talaj
• Ültetési távolság: egyedként legalább 3–4 m távolságot érdemes hagyni, sövényszerű telepítésnél 2–2,5 m is elegendő lehet, de a növény szélességét figyelembe kell venni
• Ültetési mélység: a gyökérlabdát olyan mélyre kell ültetni, hogy a gyökérnyak a talajszinttel egy vonalban legyen; ne kerüljön mélyebbre, mint a konténerben vagy faiskolában volt
• Első gondozási lépések:
  • ültetés után alapos beöntözés szükséges
  • az első vegetációs időszakban rendszeres, mélyre hatoló öntözés javasolt, különösen száraz időben
  • tápanyag-utánpótlásként tavasszal komposzt vagy kiegyensúlyozott, lassú lebomlású szerves trágya adható, de frissen ültetve a túlzott trágyázás kerülendő
• Mulcsozás szerepe:
  • igen, erősen ajánlott
  • Anyag: kéregmulcs, aprított faanyag, lombkomposzt vagy érett komposzt
  • Vastagság: kb. 5–8 cm
  • Előnyök: csökkenti a párolgást, mérsékli a gyomosodást, javítja a talajéletet és védi a gyökérzónát a hőingadozástól
  • Fontos: a mulcs ne érjen közvetlenül a törzshöz; hagyjunk néhány centiméteres szabad sávot a kéreg körül