Kék szakáll
Caryopteris clandonensis 'Kew Blue'
Készleten

Kék szakáll
Caryopteris clandonensis 'Kew Blue'
Készleten
Ez a kompakt, lombhullató cserje nyáron és kora ősszel hozza dús, kék virágait, amelyek különösen vonzóvá teszik a kertben. Napfénykedvelő, könnyen gondozható növény, amely méheket és pillangókat is csalogat.
Az árak csak bejelentkezés után láthatók
Jelentkezz be viszonteladói fiókoddal az árak megtekintéséhez és a rendeléshez.
Bejelentkezés
Hova ültessem?
Napos, meleg fekvésbe ültessük, jó vízáteresztő talajba.
Öntözés
Kezdetben rendszeresen öntözzük, később mérsékelten, csak tartós szárazságban.
Talaj
Közepesen tápdús, laza, jó vízáteresztő talaj.
Fényigény
Napos hely
Metszés
Kora tavasszal visszavágjuk az előző évi hajtásokat.
Telelés
Jó fagytűrő, de a fiatal töveket az első teleken takarjuk.
Általános jellemzők
Kék szakáll (Caryopteris clandonensis ‘Kew Blue’)
1. Általános jellemzők
- Tudományos név: Caryopteris clandonensis ‘Kew Blue’
- Magyar név: kék szakáll
- Növény típusa: lombhullató, díszcserje; félfás szárú, nyáron virágzó cserje
- Növekedési forma: tömött, bokros habitusú, enyhén szétterülő, felálló hajtásokkal
- Átlagos méret:
- Magasság: általában 60–100 cm, kedvező körülmények között akár 120 cm is lehet
- Szélesség: kb. 60–100 cm
2. Lombozat
- Levélalak: tojásdad vagy lándzsás-tojásdad, enyhén fogazott szélű
- Levélméret: többnyire 3–7 cm hosszú, 1–3 cm széles
- Textúra: kissé érdes, enyhén szőrös, aromás illatú, ha megdörzsöljük
- Szín az év során:
- Tavasz: a friss hajtások és levelek szürkészöldtől középzöldig terjedő árnyalatúak
- Nyár: sűrű, egészséges zöld lombot fejleszt; a levélfonák gyakran világosabb, szürkés tónusú
- Ősz: a lomb sárgászöldre, majd barnuló árnyalatokra vált, a fagyok előtt lehullik
3. Virágok
- Virágzat típusa: laza bogernyő vagy álörvökből álló fürtös virágzat
- Virág színe: intenzív kék, ibolyáskék; a ‘Kew Blue’ fajta különösen mély, élénk kék virágairól ismert
- Virág mérete: az egyes virágok kicsik, kb. 0,5–1 cm-esek, de tömegesen nyílnak
- Virágzási időszak: késő nyártól ősz elejéig, jellemzően augusztustól szeptemberig, meleg ősz esetén októberig is elhúzódhat
- Megjegyzés: a virágok nektárban gazdagok, ezért méheket, poszméheket és pillangókat is vonzanak
4. Termések
- Termés típusa: apró, száraz, négy részre bomló makkocska-termés (a családra jellemző)
- Színe: éréskor barnás, szürkésbarna
- Méret: nagyon kicsi, néhány milliméteres
- Érési folyamat: a virágzás után fejlődik, őszre érik be; díszítőértéke csekély
- Állatvilágra gyakorolt hatás: a termések általában nem jelentős madárvonzerők; a növény főként virágaival vonzza a beporzó rovarokat
5. Gondozás és metszés
- Fényigény: teljes napot igényel; a legszebb virágzást és tömött növekedést napos, meleg fekvésben adja. Félárnyékban is megél, de virágzása gyengébb lehet.
- Talajigény:
- pH: semleges vagy enyhén lúgos talajban fejlődik a legjobban, de a gyengén savanyú közeget is tolerálja
- Vízáteresztés: jó vízelvezetésű, laza szerkezetű talaj szükséges; a pangó vizet rosszul tűri
- Tápanyagigény: közepes; túlzott tápanyagellátás esetén a hajtások megnyúlhatnak és a virágzás csökkenhet
- Öntözési igény:
- Frissen ültetve rendszeres öntözést igényel, amíg begyökeresedik
- Beállt növényként mérsékelten szárazságtűrő
- Hosszan tartó aszály idején öntözni kell, de a túlöntözést kerülni kell
- Metszés:
- Ajánlott időpont: kora tavasszal, a fagyok elmúltával, még a kihajtás előtt
- Célja: az előző évi hajtások visszavágása, a bokrosodás serkentése, a virágzó hajtások megújítása
- Metszési mód: a hajtásokat általában erősen, a talaj felett kb. 10–20 cm-re vissza lehet vágni
- Hatás: a fiatal, erőteljes hajtásokon bőségesebb virágzás alakul ki
Rövid kertészeti összefoglaló
A Caryopteris clandonensis ‘Kew Blue’ egy napfénykedvelő, kompakt, lombhullató díszcserje, amely késő nyáron és ősszel hozza látványos, mélykék virágait. Jól használható évelőágyások szegélyébe, vegyes cserjecsoportokba vagy napos, meleg fekvésű kertrészekbe. A sikeres nevelés kulcsa a jó vízelvezetésű talaj, a mérsékelt öntözés és a kora tavaszi erőteljes visszametszés.
Ültetési segédlet
- Legjobb ültetési idő: tavasszal ajánlott ültetni, amikor a talaj már felmelegedett és a fagyveszély elmúlt. Őszi ültetés is lehetséges enyhébb klímán, de ilyenkor a gyökeresedéshez elegendő időt kell biztosítani a tél előtt.
- Ültetési hely kiválasztása:
- Fény: napos, meleg, védett hely az ideális
- Talaj: jó vízáteresztő, középkötött vagy laza talaj; a túl kötött, vizenyős talaj kerülendő
- Szélvédelem: erősen szeles helyen a hajtások sérülhetnek, ezért védettebb fekvés előnyös
- Ültetési távolság: egyedek között általában 60–100 cm távolság javasolt, sövényszerű vagy tömeges telepítésnél a kívánt záródás szerint lehet sűríteni.
- Ültetési mélység: a gyökérlabdát olyan mélyre kell ültetni, hogy a felszíne a környező talajszinttel egy vonalban legyen; ne kerüljön mélyebbre, mint amilyen mélyen a konténerben volt.
- Első gondozási lépések:
- Ültetés után alapos beöntözés szükséges
- Az első 4–8 hétben rendszeres, de nem túl gyakori öntözés javasolt, hogy a talaj enyhén nyirkos maradjon
- Erős tápoldatozás nem szükséges; ha a talaj nagyon gyenge, tavasszal mérsékelt, kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás adható
- A friss hajtások védelme érdekében a gyommentesen tartás fontos
- Mulcsozás szerepe:
- Érdemes-e használni? igen, különösen az első években
- Ajánlott mulcs: kéregmulcs, aprított fakéreg, komposztált szerves mulcs vagy fenyőkéreg
- Vastagság: kb. 5–7 cm rétegben
- Előnyök: csökkenti a párolgást, mérsékli a gyomosodást, és segít a gyökérzóna hőmérsékletének kiegyenlítésében
- Fontos: a mulcs ne érjen közvetlenül a szárhoz; hagyjunk néhány centiméteres szabad sávot a törzs körül a rothadás elkerülésére
Nagyobb mennyiséget szeretnél?
Egyedi igényeid vannak? Nem találod amit keresel? Nagyobb mennyiséget szeretnél? Kattints a KAPCSOLAT menüre és írj nekünk!



