Kerti tollbuga
Kerti tollbuga
Ez a mutatós évelő dísznövény légies, sötét rózsaszín virágaival és finom, tollszerű bugáival különleges hangulatot visz a kertbe. Félárnyékos, nyirkosabb helyen érzi magát a legjobban, és nyár elejétől díszít hosszú ideig.
Az árak csak bejelentkezés után láthatók
Jelentkezz be viszonteladói fiókoddal az árak megtekintéséhez és a rendeléshez.
BejelentkezésÁltalános jellemzők
Kerti tollbuga – Astilbe rubra ‘Black Pearls’
1. Általános jellemzők
- Tudományos név: Astilbe rubra ‘Black Pearls’
- Magyar név: kerti tollbuga, tollbuga
- Növény típusa: évelő, lágyszárú dísznövény
- Növekedési forma: bokrosodó, tövéről sűrűn hajtó, felálló virágszárakat nevelő évelő
- Átlagos méret:
- Magasság: általában 50–70 cm, virágzáskor a virágszárakkal együtt gyakran 70–90 cm
- Szélesség: kb. 40–60 cm, idősebb tövek esetén ennél kissé szélesebb is lehet
2. Lombozat
- Levélalak: összetett, finoman szeldelt, páfrányszerű hatású levelek
- Levélméret: közepes méretű, egy-egy levél általában 15–30 cm hosszú, a levélkék aprók és tagoltak
- Textúra: puha tapintású, enyhén fényes vagy matt felületű, dekoratív, légies megjelenésű
- Szín az év során:
- Tavasz: friss, világoszöldtől középzöldig terjedő lomb, a fiatal hajtások gyakran kissé bronzos árnyalatúak lehetnek
- Nyár: sötétebb zöld, dús és egészséges lomb, amely jól kiemeli a virágzatot
- Ősz: a levelek fokozatosan sárgulnak, barnulnak, majd visszahúzódnak; a növény lombja lombhullató módon eltűnik
3. Virágok
- Virágzat típusa: laza, tollszerű bugavirágzat (buga), amely finom, légies megjelenést ad
- Virág színe: a ‘Black Pearls’ fajta virágai mély rózsaszínes-pirosas, sötétebb tónusúak; a bimbók gyakran sötétebbek, a kinyílt virágok élénkebb, rubinvöröses árnyalatot mutatnak
- Virágzat mérete: a virágbugák általában 15–25 cm hosszúak, kedvező körülmények között ennél nagyobbak is lehetnek
- Virágzási időszak: nyár közepe, jellemzően június végétől augusztusig, fajtától és időjárástól függően
4. Termések
- Termés típusa: apró toktermés
- Színe: éréskor barnás, szalmaszínű vagy világosbarna
- Mérete: nagyon kicsi, néhány milliméteres termések
- Érési folyamat: a virágzás után a virágzat lassan elszárad, benne apró magokat tartalmazó tokok fejlődnek; díszértéke miatt a virágzatot sokszor őszig a növényen hagyják
- Állatvilágot vonz-e: a termések önmagukban nem különösebben vonzzák a madarakat; a növény inkább a beporzó rovarok számára lehet értékes virágzáskor. A száraz virágzat télen enyhe szerkezeti díszértéket adhat, de jelentős táplálékforrásnak nem számít
5. Gondozás és metszés
- Fényigény: félárnyék az ideális; világos, szórt fényben fejlődik a legszebben. Hűvösebb, párásabb klímán a reggeli napot is jól tűri, de a tűző délutáni napot kerülni kell, mert a lomb perzselődhet és a talaj gyorsan kiszáradhat.
- Talajigény:
- pH: enyhén savanyú vagy semleges talaj (kb. pH 5,5–7,0)
- Vízelvezetés: jó vízmegtartó képességű, de nem pangó vizes talaj szükséges
- Tápanyagigény: közepesen tápanyagigényes; humuszban gazdag, komposzttal javított talajban fejlődik a legjobban
- Öntözési igény: rendszeres vízellátást igényel, különösen meleg, száraz időszakban. A talaj legyen folyamatosan nyirkos, de ne álljon vízben. Szárazságtűrése gyenge-közepes; tartós aszályban a levelek lankadhatnak, a virágzás gyengülhet.
- Metszés:
- Ajánlott időpont: elnyílt virágok eltávolítása nyáron, a teljes visszavágás késő ősszel vagy kora tavasszal
- Célja: az elnyílt virágzatok eltávolítása esztétikai okból, illetve a magérlelés csökkentése; a visszavágás a következő évi tiszta, egészséges hajtásnövekedést segíti
- Megjegyzés: a száraz virágbugák télen díszíthetnek, ezért sok kertész csak kora tavasszal vágja vissza a tövet
Összefoglaló kertészeti megjegyzés
A Astilbe rubra ‘Black Pearls’ egy látványos, árnyékkedvelő évelő, amely különösen értékes a félárnyékos, nedvesebb kertrészekben. Dús lombja és sötét tónusú, tollszerű virágzata elegáns megjelenést ad, ezért jól használható évelőágyásokban, vízparti kertekben, fák alatti beültetésekben vagy árnyékos szegélyekben. A sikeres nevelés kulcsa a folyamatosan nyirkos, humuszos talaj és a közvetlen, erős napsütéstől való védelem.
Ültetési segédlet
- Legjobb ültetési idő: tavasz vagy kora ősz. Tavasszal a növénynek van ideje megerősödni a nyári meleg előtt; ősszel pedig a talaj még meleg, és a gyökérzet jól be tud indulni a tél előtt.
- Ültetési hely kiválasztása:
- Fényviszony: félárnyékos, világos, de nem tűző napos hely az ideális
- Talajviszonyok: humuszos, jó vízmegtartó, de jó vízelvezetésű talaj; a kiszáradó, homokos talaj kevésbé megfelelő
- Javaslat: vízparti jellegű ágyásokba, fák alá, északi vagy keleti fekvésű kertrészekbe különösen alkalmas
- Ültetési távolság: általában 30–45 cm-re ültessük egymástól, hogy a tövek megfelelően fejlődhessenek és később szépen összezárjanak
- Ültetési mélység: a gyökérlabdát olyan mélyre ültessük, hogy a növény koronája a talajszinttel egy vonalban legyen; ne kerüljön túl mélyre, mert az a rothadás kockázatát növelheti
- Első gondozási lépések:
- Ültetés után alapos beöntözés szükséges
- Az első 4–6 hétben a talajt egyenletesen nyirkosan kell tartani
- Gyenge, kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás vagy komposzt beforgatása előnyös, de frissen ültetett töveket ne trágyázzunk túl erősen
- Szeles, napos helyen fokozottan figyelni kell a kiszáradásra
- Mulcsozás szerepe:
- Érdemes-e: igen, kifejezetten ajánlott
- Miért: segít megőrizni a talaj nedvességét, mérsékli a hőingadozást, és javítja a talaj szerkezetét
- Ajánlott mulcs: kéregmulcs, lombmulcs, komposztált szerves mulcs vagy aprított fakéreg
- Vastagság: kb. 5–7 cm rétegben, de a növény tövétől néhány centiméterre hagyjunk szabad sávot, hogy ne pangjon a nedvesség a koronánál
