Varjúháj

Varjúháj
Ez a sziklakerti évelő alacsony, terjedő habitusával gyorsan szép, sűrű talajtakarót alkot. Nyáron élénksárga virágaival díszít, napos helyen különösen mutatós, és rendkívül könnyen gondozható.
Az árak csak bejelentkezés után láthatók
Jelentkezz be viszonteladói fiókoddal az árak megtekintéséhez és a rendeléshez.
BejelentkezésÁltalános jellemzők
Sedum floriferum ‘Weihenstephaner Gold’ – részletes növényleírás
1. Általános jellemzők
- Tudományos név: Sedum floriferum ‘Weihenstephaner Gold’
- Magyar név: sárga varjúháj, arany varjúháj (fajtanevén gyakran így említik)
- Növény típusa: évelő, pozsgás talajtakaró növény
- Növekedési forma: alacsony, terjedő habitusú, párnaszerűen vagy szőnyegszerűen terjeszkedő, hajtásai a talajon elfekvőek és gyökeresedésre is hajlamosak
- Átlagos magasság: kb. 10–15 cm virágzáskor, lombbal gyakran 5–10 cm
- Átlagos szélesség: egy tövön belül 30–45 cm, kedvező körülmények között ennél szélesebbre is terjedhet
2. Lombozat
- Levelek alakja: apró, húsos, tojásdad vagy hengeres-lándzsás, enyhén hegyes csúcsú levelek
- Levelek mérete: többnyire 1–2 cm hosszúak, keskenyek és sűrűn állnak a hajtásokon
- Textúra: vastag, pozsgás, sima felületű, vízraktározó szövetekkel
- Tavaszi szín: friss világoszöldtől sárgászöldig terjedő árnyalat, a fiatal hajtások élénkebbek
- Nyári szín: napos helyen sárgászöld, aranysárgába hajló; erős fényben a lomb színe intenzívebb, melegebb tónusú
- Őszi szín: a levelek gyakran kissé bronzosodhatnak, sárgászöldből aranyos, enyhén vörhenyes árnyalatokba fordulhatnak, különösen hűvösebb éjszakák hatására
- Örökzöld jelleg: enyhe teleken részben lombon maradhat, de erős fagy vagy tartós nedvesség esetén visszahúzódhat
3. Virágok
- Virágzó növény: igen
- Virágzat típusa: laza bogernyő vagy ernyőszerű, a hajtáscsúcsokon fejlődő összetett virágzat
- Virágok színe: élénk sárga, aranysárga
- Virágok mérete: az egyes virágok kicsik, kb. 0,8–1,2 cm átmérőjűek; a virágzat összhatása azonban látványos
- Virágzási időszak: általában június–július, kedvező körülmények között néha augusztus elejéig is eltarthat
- Ökológiai jelentőség: nektárban gazdag virágai vonzzák a méheket, poszméheket és más beporzó rovarokat
4. Termések
- Termés típusa: apró tüszőtermésekből álló terméscsoport
- Termések színe: éréskor zöldből barnás, majd szalmaszínű, száraz állapotban világosbarna
- Termések mérete: nagyon kicsik, néhány milliméteresek
- Érési folyamat: a virágok elnyílása után a terméskezdemények fokozatosan száradnak, a magok nyár végére érnek be
- Állatvilágra gyakorolt hatás: a termések önmagukban nem különösebben díszítő értékűek, és általában nem számítanak jelentős madárvonzó tápláléknak; a növény inkább a beporzó rovarok számára fontos virágzáskor
5. Gondozás és metszés
- Fényigény: teljes napot kedvel, de világos félárnyékban is megél; a legszebb, tömött és színes állományt napos helyen adja
- Talajigény:
- pH: semleges vagy enyhén lúgos talaj az ideális, de a legtöbb átlagos kerti talajban is jól fejlődik
- Vízvezetés: jó vízelvezetésű, laza szerkezetű talajt igényel; a pangó vizet rosszul tűri
- Tápanyagigény: alacsony; a túl tápdús talaj laza, megnyúló növekedést okozhat
- Öntözési igény: mérsékelt, inkább szárazságtűrő növény. Beállt állományban csak tartós aszály idején szükséges öntözni. Frissen ültetve rendszeresebb, de nem túlzott öntözést igényel az első hetekben.
- Szárazságtűrés: jó; pozsgás levelei miatt hosszabb száraz időszakokat is átvészel
- Metszés:
- Ajánlott időpont: kora tavasszal vagy a virágzás után
- Célja: az elszáradt, felnyurgult vagy elfagyott részek eltávolítása, a tömöttebb növekedés fenntartása
- Virágzás serkentése: az elnyílt virágzatok visszavágása rendezettebb megjelenést adhat, de a növény általában metszés nélkül is jól virágzik
Összefoglaló kertészeti értékelés
A Sedum floriferum ‘Weihenstephaner Gold’ kiváló, alacsony fenntartású talajtakaró évelő, amely napos, szárazabb fekvésben mutatja a legszebb formáját.
Aranysárga virágai és sárgászöld lombja miatt sziklakertbe, rézsűre, szárazágyásba, támfalak mellé és tetőkertbe is jól használható.
Kifejezetten jó választás olyan helyekre, ahol a talaj soványabb, de jó vízelvezetésű, és ahol kevés gondozással is tartós díszítőértéket kell biztosítani.
Ültetési segédlet
- Legjobb ültetési idő: tavasz vagy kora ősz. Tavasszal a növénynek van ideje megerősödni a tél előtt; ősszel is ültethető, ha még van elegendő idő a gyökeresedésre a fagyok előtt.
- Ültetési hely kiválasztása: napos, meleg fekvés az ideális. Félárnyékban is tartható, de ott lazább habitusú és kevésbé intenzív színű lehet. Olyan helyet válasszunk, ahol a talaj gyorsan lecsapódik, és nem áll meg rajta a víz.
- Ültetési távolság: kb. 20–30 cm tőtávolság ajánlott talajtakaróként; gyorsabb összezáródás érdekében 20 cm, lazább telepítéshez 30 cm.
- Ültetési mélység: a gyökérlabdát olyan mélyre ültessük, hogy a felszíne a környező talajszinttel egy szintben legyen. Ne ültessük túl mélyre, mert a pozsgás növények érzékenyek a túlzott nedvességre a szár tövénél.
- Első gondozási lépések:
- Ültetés után alaposan öntözzük be, hogy a talaj a gyökerekhez tapadjon.
- Az első 2–4 hétben mérsékelt, rendszeres öntözés szükséges, de csak akkor, ha a felső talajréteg kiszáradt.
- Tápanyag-utánpótlásból általában kevés is elegendő; ültetéskor komposztot csak kis mennyiségben keverjünk a talajba, túlzott trágyázás nem ajánlott.
- Mulcsozás szerepe: igen, de óvatosan. A mulcs segíthet a gyomok visszaszorításában és a talaj nedvességének egyenletesebb tartásában, ugyanakkor a túl vastag vagy nedvességet tartó mulcs káros lehet.
- Ajánlott mulcs típusa: ásványi mulcs, például apró kavics, zúzott kő vagy sóder előnyösebb, mint a vastag szerves mulcsréteg, mert javítja a vízelvezetést és csökkenti a rothadás kockázatát.
- Mulcs vastagsága: kb. 2–4 cm ásványi mulcs elegendő. Szerves mulcs esetén csak vékony rétegben alkalmazzuk, és közvetlenül a növény tövét ne takarjuk be.




