Rozmarinlevelű szentfű
Rozmarinlevelű szentfű
Ez a kompakt, örökzöld évelő növény a mediterrán kertek kedvence, amely szürke-zöld leveleivel és sárga virágaival díszíti a tájat. Könnyen gondozható, napfénykedvelő fajta, amely nyáron virágzik, és remek választás szárazságtűrő kertekhez.
Az árak csak bejelentkezés után láthatók
Jelentkezz be viszonteladói fiókoddal az árak megtekintéséhez és a rendeléshez.
Bejelentkezés
Általános jellemzők
Rozmarinlevelű szentfű (Santolina rosmarinifolia)
1. Általános jellemzők
Tudományos név: Santolina rosmarinifolia
Magyar név: Rozmarinlevelű szentfű
Növény típusa: Évelő félcserje
Növekedési forma és méretek: Átlagos magassága 30-60 cm, szélessége 40-60 cm. A növény kompakt, dús növekedésű, sűrű, bokros formát ölt.
2. Lombozat
A levelek keskenyek, tűszerűek, 2-5 cm hosszúak, sötétzöld színűek, és a levelek szélén finoman fogazottak. Tavaszi és nyári időszakban élénk zöld színűek, míg ősszel és télen a színük kissé megfakulhat, de a növény egész évben megőrzi dekoratív megjelenését. A levelek illatosak, a rozmarinhoz hasonló aromát árasztanak.
3. Virágok
A virágzat típusa bogernyő, a virágok sárga színűek, kicsik (kb. 1-2 cm átmérőjűek), és a nyár folyamán, általában június és augusztus között nyílnak. A virágok vonzzák a méheket és más beporzó rovarokat.
4. Termések
A termések apró, barna színű, kerek formájú, 2-3 mm átmérőjű, és érésük a virágzás után következik be. A termések nem különösebben vonzóak a madarak számára, de a növény általános vonzereje a virágzás idején a beporzó rovarok számára jelentős.
5. Gondozás és metszés
- Fényigény: Teljes napfény, legalább napi 6-8 óra közvetlen napfény szükséges a legjobb növekedéshez.
- Talajigény: Jól vízelvezető, homokos vagy kavicsos talaj a legideálisabb, pH 6-7 között. Tápanyagigénye alacsony.
- Öntözési igény: Szárazságtűrő, de a fiatal növényeknek rendszeres öntözésre van szükségük az első időszakban. Később, a növényeknek elegendő a csapadék.
- Metszés: Ajánlott tavasszal végezni, a növény formázása és a virágzás serkentése érdekében. A virágzás után is érdemes visszametszeni a növényt, hogy friss hajtásokat serkentsünk.
Ültetési segédlet
- Legjobb ültetési idő: Tavasz, amikor a fagyveszély elmúlt.
- Ültetési hely kiválasztása: Napos hely, jól vízelvezető talajjal. Kerülni kell a nedves, pangó vízű területeket.
- Ültetési távolság: A növényeket 30-40 cm távolságra érdemes ültetni egymástól, hogy elegendő helyük legyen a növekedéshez.
- Ültetési mélység: A gyökérlabdát a talajfelszín szintjéig kell ültetni, ügyelve arra, hogy ne legyen túl mélyen elültetve.
- Első gondozási lépések: Az első időszakban rendszeres öntözés szükséges, különösen száraz időszakokban. Tápanyag-utánpótlásra a növekedési időszak elején érdemes komposztot vagy kiegyensúlyozott műtrágyát alkalmazni.
- Mulcsozás szerepe: Érdemes mulcsot használni, például fenyőkéreg vagy szalma formájában, 5-10 cm vastagságban, hogy megőrizzük a talaj nedvességét és csökkentsük a gyomnövények növekedését.