Gömb szivarfa

Gömb szivarfa
Kis termetű, gömb koronájú díszfa, amely különleges formájával és nagy, szív alakú leveleivel igazán látványos eleme lehet a kertnek. Jól tűri a városi környezetet, gondozása egyszerű, és nyáron friss, üde megjelenésével díszít.
Az árak csak bejelentkezés után láthatók
Jelentkezz be viszonteladói fiókoddal az árak megtekintéséhez és a rendeléshez.
BejelentkezésÁltalános jellemzők
Gömb szivarfa (Catalpa bignonioides ‘Nana’)
1. Általános jellemzők
- Tudományos név: Catalpa bignonioides ‘Nana’
- Magyar név: Gömb szivarfa, gömb katalpa
- Növény típusa: Lombhullató, oltott díszfa
- Növekedési forma: Természetes módon szabályos, sűrű, gömb alakú koronát nevel; a korona általában egy törzsre oltva fejlődik, ezért a növény megjelenése inkább kis koronás fa, mint cserje.
- Átlagos méret:
- Magasság: általában 2,5–4 m, ritkábban kedvező körülmények között 5 m körüli
- Szélesség: 2,5–4 m, a korona idővel széles, lapított gömb formát is felvehet
2. Lombozat
- Levélalak: Nagy, szív alakú vagy széles tojásdad levelek, ép széllel.
- Levélméret: Általában 10–20 cm hosszú, 8–15 cm széles; a fiatal levelek gyakran még nagyobbnak hatnak.
- Textúra: Lágy tapintású, kissé bőrszerű, felülete sima vagy enyhén érdes; a levélzet sűrű, árnyékoló hatású.
- Szín az év során:
- Tavasz: Friss, világos- vagy középzöld lombbal fakad.
- Nyár: Élénk zöld, sűrű és dekoratív lombot nevel; a korona tömött, jól árnyékol.
- Ősz: A levelek többnyire sárgászöldre, halvány sárgára színeződnek, majd lehullanak.
- Megjegyzés: A ‘Nana’ fajta általában nem virágzik vagy csak nagyon ritkán, ezért a lombozat a fő díszítőértéke.
3. Virágok
- Virágzó növény? A gömb szivarfa alapfaja virágzó, de a Catalpa bignonioides ‘Nana’ fajta többnyire steril vagy virágzásra alig hajlamos, ezért a gyakorlatban virágzása elhanyagolható.
- Ha mégis virágzik:
- Virágzat típusa: Bugaszerű, felálló vagy laza fürtös virágzat
- Szín: Fehér, sárgás foltokkal és lilás-barnás mintázattal
- Virágméret: Egyes virágok kb. 4–6 cm hosszúak
- Virágzási időszak: Késő tavasz–kora nyár (általában május–június)
4. Termések
- Termés típusa: Hosszú, keskeny toktermés, a szivarfa jellegzetes „hüvelyszerű” termése.
- Szín: Kezdetben zöld, éréskor barnára szárad.
- Méret: Általában 20–40 cm hosszú, vékony, lógó termés.
- Érési folyamat: A termések a nyár második felétől őszig érnek, majd a fán gyakran sokáig megmaradnak, télen is díszíthetnek.
- Ökológiai szerep: A termések nem különösebben vonzzák a madarakat; inkább a fa szerkezeti díszértékét növelik. A magok széllel vagy a termés felnyílásával terjednek.
5. Gondozás és metszés
- Fényigény: Teljes napfényen fejlődik a legszebben. Félárnyékot is elvisel, de ilyenkor a korona lazább lehet, és a növekedés kevésbé egyenletes.
- Talajigény:
- pH: Legjobban semleges vagy enyhén meszes talajban fejlődik, de a legtöbb kerti talajt jól tűri.
- Vízáteresztés: Jó vízelvezetésű talaj az ideális; a tartósan pangó vizet nem kedveli.
- Tápanyagigény: Közepes tápanyagigényű. A túlzott nitrogénellátás laza, gyengébb szövetű hajtásokat eredményezhet.
- Öntözési igény:
- Frissen ültetve: Az első 1–2 évben rendszeres, mély öntözést igényel, különösen száraz időszakban.
- Kifejlett korban: Mérsékelten szárazságtűrő, de hosszan tartó aszály idején meghálálja az öntözést.
- Gyakoriság: Nyáron, csapadékhiány esetén hetente 1–2 alkalommal mélyen öntözzük; a talaj felső rétege ne száradjon ki tartósan a fiatal növényeknél.
- Metszés:
- Ajánlott időpont: Késő tél vagy kora tavasz, a fagyok elmúltával, de még a rügyfakadás előtt.
- Célja: A gömb korona megtartása, az elhalt vagy sérült ágak eltávolítása, valamint a korona sűrűségének és formájának szabályozása.
- Fontos megjegyzés: A gömb szivarfa természetes gömbformája miatt általában csak enyhe alakító metszést igényel. Erősebb visszavágásra ritkán van szükség.
Összefoglaló kertészeti megjegyzés
A gömb szivarfa egy elegáns, kis méretű díszfa, amely szabályos gömb koronájával és nagy, dekoratív leveleivel különösen alkalmas kisebb kertekbe, előkertekbe és városi környezetbe. Legfőbb díszértéke a lombja és a formája, ezért napos, jó vízelvezetésű helyen fejlődik a legszebben. Gondozása viszonylag egyszerű, de fiatal korban rendszeres öntözést és a korona időnkénti enyhe alakító metszését meghálálja.
Ültetési segédlet
- Legjobb ültetési idő: Ősszel a lombhullás után vagy kora tavasszal, a fagyveszély elmúltával. Konténeres példányok a vegetációs időszakban is ültethetők, de ilyenkor fokozott öntözést igényelnek.
- Ültetési hely kiválasztása:
- Fény: Napos hely az ideális; a teljes nap elősegíti a tömött, szabályos korona kialakulását.
- Talaj: Jó vízáteresztő, középkötött vagy laza szerkezetű talaj a legjobb. A túl kötött, vizenyős talaj kerülendő.
- Elhelyezés: Szoliterként, előkertbe, kisebb kertekbe, utak mellé vagy díszfa szerepre kiváló.
- Ültetési távolság: Más fáktól, épületektől és nagyobb cserjéktől legalább 2,5–4 m távolságra érdemes ültetni, hogy a korona szabadon fejlődhessen.
- Ültetési mélység: Az oltási pont maradjon a talajszint felett. A gyökérlabdát olyan mélyre ültessük, hogy a gyökérnyak a környező talajszinttel egy magasságban legyen; ne kerüljön mélyebbre, mert az gyengítheti a növényt.
- Első gondozási lépések:
- Öntözés: Ültetés után alapos beöntözés szükséges, majd az első évben rendszeres, mély öntözés.
- Tápanyag-utánpótlás: Ültetéskor komposzt vagy érett szerves anyag keverhető a talajba, de erős műtrágyázás nem szükséges. Tavasszal mérsékelt, kiegyensúlyozott tápanyagpótlás adható.
- Rögzítés: Fiatal fák esetén karózás javasolt a stabilitás érdekében, különösen szeles helyen.
- Mulcsozás szerepe:
- Érdemes-e használni? Igen, különösen fiatal növényeknél.
- Ajánlott mulcs: Fenyőkéreg, aprított fakéreg, komposztált szerves mulcs vagy lombmulcs.
- Vastagság: Kb. 5–8 cm vastagon terítsük.
- Fontos: A mulcs ne érjen közvetlenül a törzshöz; hagyjunk 5–10 cm szabad sávot a törzs körül a rothadás és a kártevők elkerülése érdekében.




