Törpe bordó levelű rózsalonc

Tudományos név: Weigela florida ‘Nana Purpurea’ (szinonim névként gyakran előfordul: Weigela florida ‘Purpurea Nana’)

Magyar név: törpe bordó levelű rózsalonc

Növény típusa: lombhullató díszcserje

Növekedési forma: sűrű, bokros, enyhén szétterülő, kompakt habitusú cserje

Átlagos méret: általában 0,8–1,2 m magas és 1–1,5 m széles, jó körülmények között kissé nagyobbra is nőhet

1. Általános jellemzők

A törpe bordó levelű rózsalonc egy dekoratív, kis termetű díszcserje, amelyet elsősorban színes lombja és látványos tavaszi virágzása miatt ültetnek. Kompakt mérete miatt kisebb kertekbe, előkertekbe, szegélyekbe és vegyes cserjecsoportokba is kiváló. A fajta különlegessége, hogy a sötét bordó-lilás lomb és a rózsaszín virágok erős kontrasztot alkotnak.

2. Lombozat

Levélalak: tojásdad vagy elliptikus, enyhén hegyes csúcsú, ép szélű levelek

Levélméret: többnyire 4–8 cm hosszú, 2–4 cm széles

Textúra: közepesen vastag, kissé érdes tapintású, enyhén fényes felületű

Színváltozás az év során:

• Tavasz: a friss hajtások és levelek élénkebb bordó, vöröses-lilás árnyalatúak, a lomb színe ilyenkor a legintenzívebb.
• Nyár: a levelek színe általában sötét bordó, lilásbarna vagy bronzos tónusú marad, de erős napsütésben kissé zöldesedhet vagy fakulhat.
• Ősz: a lomb gyakran barnásvörös, vöröses-lila vagy bronzos árnyalatot vesz fel, majd lehullik.

A lombszín intenzitása erősen függ a fényviszonyoktól: napos helyen a bordó szín általában sokkal szebb és mélyebb, míg félárnyékban zöldesebb lehet.

3. Virágok

Virágzó növény: igen

Virágzat típusa: rövid hajtásvégi csoportokban, többnyire 1–3 virágból álló csomókban jelenik meg; a virágok a hajtások hónaljában is fejlődhetnek

Virág színe: kívül rózsaszínes-pirosas, belül világosabb rózsaszín, idővel kissé halványodhat

Virág mérete: kb. 2,5–4 cm hosszú, tölcséres-csöves, kétajkú virágok

Virágzási időszak: fő virágzása május–júniusban van, kedvező körülmények között nyár végén vagy kora ősszel gyengébb másodvirágzás is előfordulhat

A virágok a méheket és más beporzó rovarokat vonzzák, ezért a növény ökológiai szempontból is értékes.

4. Termések

Terméstípus: száraz toktermés

Színe: éréskor zöldből barnás, majd szalmaszínű vagy barnás árnyalatú

Mérete: kicsi, általában 1–2 cm körüli

Érési folyamat: a virágzás után fejlődik, nyár végére vagy őszre érik be; a tok felnyílva apró magvakat szór ki

Állatvilágra gyakorolt hatás: a termések nem különösebben díszítő értékűek, és általában nem számítanak jelentős madárcsalogató tápláléknak. A növény fő vonzereje a virág és a lomb, nem a termés.

5. Gondozás és metszés

Fényigény: teljes napot kedvel, de félárnyékban is megél. A legszebb lombszínt és bőségesebb virágzást napos fekvésben adja.

Talajigény:

• pH: enyhén savanyútól semlegesig, kb. pH 6,0–7,5 között fejlődik a legjobban
• Vízelvezetés: jó vízáteresztő, laza vagy középkötött talaj az ideális
• Tápanyagigény: közepes; a túlzott nitrogénellátás a lomb növekedését serkentheti a virágzás rovására

Öntözési igény: frissen ültetve rendszeres öntözést igényel, amíg begyökeresedik. Később mérsékelten szárazságtűrő, de tartós aszály idején öntözni kell. Általánosságban hetente 1 alapos öntözés elegendő lehet csapadékszegény időszakban, különösen homokos talajon vagy erős napsütésben.

Metszés:

• Ajánlott időpont: közvetlenül a virágzás után, késő tavasszal vagy kora nyáron
• Célja: alakítás, a bokrosodás serkentése, az elöregedett vagy gyenge hajtások eltávolítása
• Fontos megjegyzés: mivel a virágokat az előző évi hajtásokon hozza, a késői vagy erős téli/tavaszi metszés csökkentheti a következő évi virágzást

Idősebb töveknél 2–3 évente enyhe ifjító metszés is végezhető, de mindig óvatosan, hogy a természetes, kompakt forma megmaradjon.

Ültetési segédlet

Legjobb ültetési idő: kora ősz vagy kora tavasz. Őszi ültetésnél a gyökérzet még a tél előtt megerősödhet, tavaszi ültetésnél pedig a növény a vegetációs időszakban jól begyökeresedik.

Ültetési hely kiválasztása: napos fekvés az ideális, mert így lesz a legszebb a lombszín és a virágzás is bőségesebb. Félárnyékban is tartható, de a bordó lomb színe halványabb lehet. A talaj legyen jó vízáteresztő, közepesen tápanyagdús, ne pangjon benne a víz.

Ültetési távolság: egyedi növényként vagy csoportosan ültetve általában 80–120 cm tőtávolság ajánlott. Sövény jellegű telepítésnél is legalább 80–100 cm távolság célszerű, hogy a bokrok szépen ki tudjanak fejlődni.

Ültetési mélység: a gyökérlabdát olyan mélyre kell ültetni, hogy a gyökérnyak a talajszinttel egy vonalban legyen, vagy legfeljebb 1–2 cm-rel kerüljön mélyebbre. Túl mély ültetés kerülendő, mert gyengítheti a fejlődést.

Első gondozási lépések:

• Ültetés után alapos beöntözés szükséges, hogy a talaj a gyökerek körül jól ülepedjen.
• Az első 1–2 vegetációs időszakban rendszeres öntözés javasolt, különösen száraz, meleg időben.
• Az első évben mérsékelt tápanyag-utánpótlás elegendő; tavasszal komposzt vagy kiegyensúlyozott, lassú lebomlású díszcserje-táp használható.
• A túltrágyázást kerülni kell, mert a túl erős hajtásnövekedés a virágzás rovására mehet.

Mulcsozás szerepe: igen, ajánlott. A tövek köré 5–8 cm vastagon terített szerves mulcs, például fakéreg, aprított kéreg, komposztált lomb vagy faapríték segít a talaj nedvességének megőrzésében, mérsékli a gyomosodást és javítja a talajéletet. Fontos, hogy a mulcs ne érjen közvetlenül a törzshöz; a gyökérnyak körül hagyjunk néhány centiméter szabad sávot a rothadás elkerülése érdekében.

Összefoglalás

A törpe bordó levelű rózsalonc egy kompakt, könnyen kezelhető, látványos díszcserje, amelyet elsősorban bordó lombja és rózsaszín tavaszi virágai tesznek értékessé. Napos helyen, jó vízelvezetésű talajban fejlődik a legszebben. Kisebb kertekbe, előkertekbe, szegélyekbe és vegyes cserjecsoportokba különösen ajánlott, mert kevés gondozással is dekoratív marad.

Ültetési útmutató hamarosan.